AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA SZABÁLYAI

ALKALMASSÁGI VIZSGA A TANÍTÓ-ÉS ÓVÓKÉPZŐ KARON
Időpontok:
előalkalmassági: 2010. február 4.  alkalmassági: 2010. május 27.

A külföldön vagy külföldi rendszerű középiskolában folytatott tanulmányok figyelembevétele
29. §  A külföldön érettségizett jelentkezőnek, ha magyar nyelvismeretét dokumentummal nem tudja igazolni, magyar nyelvi alkalmassági vizsgát kell tennie.
A saját szervezésű vizsga szabályai
30. A. § (1) A tanító és az óvodapedagógus szakon a felvétel feltétele az egészségi alkalmasság igazolása, továbbá az alkalmassági vizsgálaton való megfelelés, a nemzetiségi tanító szakon ezek mellett nemzetiségi nyelvi alkalmassági vizsgát is kell tenni.
(2) A alkalmassági vizsgálat részei:
a) az ének-zenei alkalmassági vizsga
Célja: annak megállapítása, hogy a pályázó alkalmas-e az óvodapedagógusi vagy tanítói pálya gyakorlásához szükséges zenei ismeretek elsajátítására (gyakorlati);
Tartalma:
-   hallásvizsgálat és 20 szabadon választott magyar népdal vagy műzenei alkotás előadása emlékezetből (a dalokat más-más kezdőhangról is meg kell tudni szólaltatni);

• a zenei emlékezet vizsgálata során egyszerű, rövid ritmussorok visszahangoztatása (negyed-, nyolcad-, pontozott ritmus és szinkópa kombinációiból) tapsolással, kopogással; néhány hangból álló egyszerű dallamok visszaéneklése dúdolással vagy szolmizálva;

-   a kottaolvasási készség vizsgálata: néhány ütem lapról olvasása az egyszerű gyermekdalok szintjén, az ötvonalas rendszerben.
Az elbírálás alapvető szempontja, hogy a felvételiző rendelkezzék az ének-zenei tevékenység vezetéséhez, tanításához nélkülözhetetlen zenei hallással, egészséges énekhanggal és megfelelő hangterjedelemmel.
b) a beszédalkalmasság vizsgálata
Célja: annak megállapítása, hogy a pályázót beszédállapota alkalmassá teszi-e az óvodapedagógusi vagy tanítói pálya gyakorlására (szóbeli);
Tartalma:
-   az olvasás és szövegértés képességének vizsgálata: közismert gyermekirodalmi művekből kijelölt, 10-15 soros, nyomtatott prózai szöveg felolvasása, beszélgetés a szövegről;

• a szóbeli szövegalkotás képességének vizsgálata kötetlen beszélgetés keretében;
• a hangképzési zavarok (pöszeség, raccsolás, selypítés, orrhangzós beszéd, a magánhangzók igen zárt képzése, egyéb beszédhangképzési hibák) kiszűrése;
•  a beszédritmus súlyos zavarainak (dadogás, értelemzavaró hadarás, leppegés, pattogás) kiszűrése.
• A tájnyelvi ejtés nem beszédhiba, tehát nem kizáró ok.

Kizáró ok: a nem javítható beszédhiba.
c) a testi alkalmasság vizsgálata
Célja: annak megállapítása, hogy a jelölt rendelkezik-e azokkal az alapvető motoros (testi) képességekkel, amelyek az óvodapedagógusi vagy tanítói pálya gyakorlásának feltételei (gyakorlati).
-  10 perces zenés gimnasztika,
-  akadálypálya teljesítése (fellendülés kézállásba, gurulás előre segítséggel;

• egykezes felső átadás és labdavezetés irányváltoztatással, felguggolás guggoló-támaszba 3 részes svédszekrényre, felugrások, leugrások, átugrások, egyensúlygyakorlatok).

A testi alkalmassági vizsgálat értékeléséhez a jelentkezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nincs eltitkolt betegsége; szükség esetén a pályázó terhelhetőségéről szakorvosi vélemény kérhető
Kizáró ok: a feladatok teljesítésében megmutatkozó gyenge mozgáskoordináció, illetve kondíció, ami intenzív gyakorlással sem javítható.
(4) A nemzetiségi nyelvi alkalmassági vizsga
célja: a középfokú nyelvvizsga szintnek megfelelő nyelvi ismeretek felmérése (szóbeli) Értékelése: megfelelt, nem felelt meg. A felülvizsgálati lehetőséget az alkalmassági vizsgálathoz hasonlóan kell biztosítani.
(5) Az alkalmassági vizsgálatot „megfelelt”, „nem felelt meg” értékeléssel kell minősíteni. A nem felelt meg minősítés megállapítása előtt biztosítani kell a felülvizsgálat lehetőségét.
Sikeres az alkalmassági vizsgálat akkor, ha a pályázó az alkalmassági vizsgálatok mindegyikén megfelelt.
(6) Az alkalmassági vizsgálatok eredményének dokumentálása a jelentkező vizsgalapján, illetve a felülvizsgáló bizottság jegyzőkönyvében történik. Az alkalmassági vizsgalapot a jelentkezőnek kell leadnia közvetlenül a vizsgák után a kari Tanulmányi Referatúrán. A vizsgalapokat és a felülvizsgáló bizottságok jegyzőkönyveit a tanulmányi nyilvántartás őrzi. A további felvételi eljárásban az a pályázó vehet részt, aki sikeres alkalmassági vizsgálatot tett és vizsgalapját leadta.
(7) Külön kérésre mentesülnek az alkalmassági vizsgálat alól:
a) az óvónői szakközépiskolát végzett óvodapedagógus szakra jelentkezők, ha igazoltan óvodapedagógus munkakörben dolgoznak,
b) akik a jelentkezés évében az adott szakterület intézménycsoportjának bármelyikében azonos típusú alkalmassági vizsgát tettek és ezt igazolják.
Aki karunkon tett előalkalmassági vizsgát 2010. február 4-én, de nem teljesített minden feltételt, annak itt kell megismételnie a sikertelen vizsgarészt, más intézményből hozott eredményét nem számítjuk be.  

(8) Külön kérésre mentesülnek az alkalmassági vizsga megfelelő része alól a felsőfokú végzettségűek, ha az alkalmassági vizsgarész követelményeinek felsőfokú tanulmányaik alatt megfeleltek.

30 B. §
(1) A csecsemő és kisgyermeknevelő alapképzési (BA) szakon a felvétel feltétele az egészségi alkalmasság igazolása, továbbá az alkalmassági vizsgálaton való megfelelés.
(2) Az alkalmassági vizsgálat módja: beszélgetés, amely a jelentkező beszédalkalmasságának megítélésére szolgál
ennek során kiszűrhetők:
- hangképzési zavarok (dysphoniák)
- artikulációs zavarok (pöszeség, orrhangzós beszéd)
- a beszédritmus súlyos zavarai (dadogás, értelemzavaró hadarás).
A tájnyelvi ejtés nem beszédhiba, nem kizáró ok.
A nem javítható beszédhiba kizáró ok.
(3) Az alkalmassági vizsgálatot „megfelelt”, „nem felelt meg” értékeléssel kell minősíteni. A nem felelt meg minősítés megállapítása előtt biztosítani kell a beszédalkalmassági felülvizsgálat lehetőségét.
(4) Az alkalmassági vizsgálat eredményének dokumentálása a jelentkező vizsgalapján, illetve a felülvizsgáló bizottság jegyzőkönyvében történik. Az alkalmassági vizsgalapot a jelentkezőnek kell leadnia közvetlenül a vizsga után a kari Tanulmányi Referatúrán. A vizsgalapokat és a felülvizsgáló bizottságok jegyzőkönyveit a tanulmányi nyilvántartás őrzi. A további felvételi eljárásban az a pályázó vehet részt, aki sikeres alkalmassági vizsgálatot tett és vizsgalapját leadta.
(5) Külön kérésre mentesülnek az alkalmassági vizsgálat alól:
a) a csecsemő és kisgyermeknevelő szakra jelentkezők, ha igazoltan bölcsődei szakgondozónői munkakörben dolgoznak,
b) akik a jelentkezés évében az adott szakterület intézménycsoportjának bármelyikében azonos típusú alkalmassági vizsgát tettek és ezt igazolják.